Nevem Kovács Attila, 1968 május 12-én születtem Marosvásárhelyen. Elemi és általános iskoláimat Székelyudvarhelyen végeztem, majd ugyanitt érettségiztem.

Már elemi iskolában kiderült a képzőművészet iránti vonzalom, ezt követően a szüleim be is írattak a székelyudvarhelyi Palló Imre szakközépiskola képzőművészeti szakára. Az érettségi után a helyi Művelődési Ház műtermében folytattam tevékenységemet éveken át neves művészek társaságában.

Korán megismerkedtem a fafaragással, amit ma is kedvelek és lelkesedéssel művelek.

Szobraim, alkotásaim többségét fából készítem, ez alkalmas a bronzba öntéshez is.

Kiállításaim közül megemlítem Budapestet, Egert, Békéscsabát, ahol Bálint Miklós barátom mecénásként több, mint 70 alkotásomat megvásárolta, amelyek megtekinthetők a békéscsabai Erkel emlékháznál, mások bronzból kiöntve a várost díszítik.

Szobrászati munkákon kívül székelykapukkal, kopjafákkal is foglalkozom. A több mint 20, általam készített kapuból mindenik egyedi alkotás, ami a gazdag motívumkinccsel rendelkező tájegységünknek köszönhető. Ezenkívül részt veszek a Máréfalván minden év augusztus elején Kovács Piroska néni által szervezett hagyományörző kapufaragó táborban, mint oktató.

Nyírő József szavaival élve:
"A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu, melyet valósággal családjának tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyében újat teremt, mert az a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésébené élővé válik azáltal, hogy a székely a lelkét leheli belé, amikor kifaragja, és az Isten nevét vési rá szelíd és áhítatos betűkkel...".